A cbt a „Cognitive behavioral therapy”, vagyis a kognitív viselkedésterápia rövidítése, amely mára a magyar nyelvhasználatban is elterjedt.
A cbt során arra törekszünk, hogy a klienssel feltérképezzük a feszültségkeltő helyzetekben megjelenő érzelmi tünetei hátterében lévő negatív automatikus gondolatait (NAG-ok) és feltárjuk azok eredetét (ez utóbbit konceptualizálásnak nevezzük). Célunk az, hogy különböző cbt-módszerekkel, technikákkal reálissá tegyük ezeket a NAG-okat (átstrukturáljuk őket), amelynek hatására a kliensben átalakulnak az érzései és a viselkedési tünetei is mérséklődnek, mindezek hatására pedig az életminősége is javul.
Nem, nem csak beszélgetni fogunk. A cbt számos módszert alkalmaz a terápia kiegészítéseként, mi elsősorban a relaxációs-imaginációs technikákat preferáljuk.
A cbt időhatáros módszer, azaz rövid terápia, a hossza mindig a kliens egyedi problémájától függ, általában 10-20 alkalommal találkozunk heti rendszerességgel. (Depresszió általában 12-15 alkalom, pánik 10-12 alkalom, vizsgadrukk 6-8 alkalom.). Amennyiben metakognitív tréninggel is kiegészítjük a terápiát, az további 5-6 alkalmat jelent; a „Találkozás a Belső Gyermekkel” program további 6-8 alkalmat jelent.
A kognitív terápia modelljében láthatjuk, hogy a gondolatok, az érzések, a viselkedés és a testi tünetek kölcsönösen hatnak egymásra. Kognitív stratégiákat és a mindfulness módszereit alkalmazzuk a nehéz érzéseink kezelésére. A kognitív terápia számos technikája arra irányul, hogy a kliens gondolkodását, hangulatát és viselkedését megváltoztassa.
A kognitív terápia atyja, Aaron Beck a ’70-es években dolgozta ki módszerét, amelynek lényege: az egyén viselkedését, érzelmeit nagymértékben meghatározza az a mód, ahogyan a világot önmaga számára értelmezi, leképezi (a viselkedést önmagában nem az inger határozza meg, hanem ezek az egyén számára lényeges jelentése) – tehát egy egyedi kép kialakítása történik: hogyan képezzük le magunkban a minket körülvevő világot, másokkal való kapcsolatainkat és az önmagunkról alkotott tapasztalatainkat. Gondolataink torzíthatják a valóságot, hatással lehetnek döntéseinkre, korábbi tapasztalataink feletti ítéleteinkre. A kognitív terápia ezeket az értékítéleteket, gondolkodási torzításokat helyezi a fókuszba. Célja nem csupán annyi, hogy aktuálisan megszűnjenek a kliens panaszai, hanem hogy hosszú távon elsajátíthasson olyan készségeket, amellyel saját maga terapeutájává válik. A kognitív munka időhatáros és strukturált keretek között zajlik, ami általában heti egy ülést jelent, 12-20 alkalommal. Az ülések során a kliens és terapeuta együttműködő felekként, közösen dolgoznak a hozott problémán.
Christine Padesky nevéhez fűződik a lenti kognitív modell megalkotása, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a gondolataink, az érzelmeink, a viselkedésünk és testi panaszaink mind kölcsönös, egymásra ható kapcsolatban vannak egymással.
Forrás: Perczel-Forintos Dóra
Amikor találkozunk egy számunkra feszültségkeltő helyzettel, mindannyian egyedi módon reagálunk rá, azért, mert mindannyian másként értékeljük a helyzet fontosságát, ránk gyakorolt hatását, különböző érzelmek és gondolatok fogalmazódnak meg bennünk. Azért fontos feltérképezni a kognitív struktúránkat, hogy jobban megértsük saját működésünket: milyen korai életesemények határozzák meg a gondolkodásunkat, ezek alapján milyen szabályokat és feltételezéseket állítottunk fel magunkban önmagunk, mások és a világ működésével kapcsolatban, milyen kritikus helyzetek formálják tovább a gondolkodásunk irányát, mígnem eljutunk a hétköznapokban oly gyakran alkalmazott kognitív torzításainkhoz (általánosítás, fekete-fehér gondolkodásmód, negatív szűrés, címkézés). Így tisztán látjuk, hogy pl.: a kliensek aktuális pánikrohamai hátterében milyen gyermekkori sémák, milyen hibás megküzdési módok, milyen gondolkodásbeli torzítások állnak, amelyek ún. „önbeteljesítő jóslat”-ként működnek.
A módszer lényege a tudatosság. A kognitív viselkedésterápiában a gondolatainkkal dolgozunk, ezek átstruktúrálásának foyamatában új érzések és új viselkedésmódok születnek, testi tüneteink pedig enyhülnek, majd eltűnnek.
A tudományos kutatások alapján a módszer kiemelten hatásos a szomorúságtól, reménytelenségtől kezdve a haragon, feszültségen át, egészen a szorongással való munkáig. Stresszkezelésben, alacsony önértékelés, kapcsolati/munkahelyi konfliktusok esetén is alkalmazható. Klinikai problémák esetén, például depresszió, hangulatzavar, szorongásos problémák, pánik, evészavar, kényszerbetegség, stb. szintén jó eredménnyel használható.
Viselkedésterápia során az a célunk, hogy megszüntessük az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarokat. Az eddig rosszul alkalmazott viselkedésformákat megváltoztatjuk és a hiányzó, vagy gyenge készségeket tréninggel fejlesztjük.
A tudományos kutatások alapján a módszer kiemelten hatásos a szomorúságtól, reménytelenségtől kezdve a haragon, feszültségen át, egészen a szorongással való munkáig. Stresszkezelésben, alacsony önértékelés, kapcsolati/munkahelyi konfliktusok esetén is alkalmazható. Klinikai problémák esetén, például depresszió, hangulatzavar, szorongásos problémák, pánik, evészavar, kényszerbetegség, stb. szintén jó eredménnyel használható.
Viselkedésterápia során az a célunk, hogy megszüntessük az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarokat. Az eddig rosszul alkalmazott viselkedésformákat megváltoztatjuk és a hiányzó, vagy gyenge készségeket tréninggel fejlesztjük.
Forrás: https://vikote.hu/
Gyászcsoportjainkat immár 3 éve a Lelkemadta Mentálműhely keretein belül hirdetjük és gyászkísérőkként törekszünk teret és eszközöket biztosítani a hozzánk fordulóknak veszteségeikkel együtt járó érzések megéléséhez és feldolgozásához egyaránt.
A gyászcsoportokban hasonló problémával küzdő emberek gyűlnek össze, akik érzéseik, tapasztalataik, belső fájdalmuk megosztásán keresztül dolgoznak saját veszteségükön.
Az általunk vezetett gyászfeldolgozó csoportok a Napfogyatkozás Egyesület tematikáját követik. A tíz alkalomból álló, két heti rendszerességgel megvalósuló két órás csoportfoglalkozások a veszteségfeldolgozással együtt egy belső önismereti munkát is aktivizálnak a résztvevőknél. A rendszeres találkozások és strukturális technikák elsősorban a gyásszal kapcsolatos gondolatok, érzések, tapasztalatok megosztását segítik elő. Az egymáshoz való kapcsolódás élménye elősegíti annak megtapasztalását, hogy nincsenek egyedül ebben a helyzetben, más is az érzelmek kavalkádját éli át nap, mint nap, és nem megy gyorsan, felszólításra a gyógyulás, mint ahogy a társadalom elvárná. Ez által a csoporttagok legitimitást kapnak egymástól és a csoportvezetőktől a negatív érzések átélésére és kifejezésére egyaránt, ami megkönnyebbülést és a szabadság bizonyos fokú megélését hozza. A megértés, elfogadás megtapasztalása, az érzéseik figyelmes meghallgatása feszültségoldó erővel bír. Pilling János, a gyász témakörének fontos szakértője is ezt fogalmazza meg egy tanulmányában: „Egyrészt: a csoport leképezi a normalitást, megerősíti a gyásszal járó érzések természetességét. Másrészt: a csoport tagjai egymástól is átvehetnek coping stratégiákat, „ötleteket” a gyász feldolgozásához. Ezek a csoportok tehát hasznos és vizsgálatokkal is bizonyítottan hatékony eszközei a gyász feldolgozásának.” (Pilling, 2003:2)
Mi is azt valljuk számos lezárt csoport tapasztalatainak tükrében, hogy a gyászfeldolgozó csoport nem komplikált gyász esetén az egyik leghatékonyabb segítségnyújtási lehetőség.
Többet szeretnék olvasni a témáról: https://hetagfa.weebly.com/gyaszkiseres.html
Dániában töltött éveim alatt 2 és fél évet végeztem a koppenhágai pedagógiai főiskolán. Ez idő alatt specializálódtam a drámapedagógia területén is és az egyik fő irány ezen belül, ami megfogott az a Fórum Színház technikája volt. Tanárom, Hubert Franz, nem csak az elméletet tanította meg nekünk, de rengeteg gyakorlati tapasztalattal is megismertetett minket, és a tanórákon esetfeldolgozásokban is hasznosítottuk a tanultakat. Hazatérésemet követően kerestem éveken keresztül a lehetőségeket, ahol ezt a tudást kamatoztatni tudom és igazán pár éve kezdtük el a munkahelyem és a kollégáim támogatásával a Fogd a Kezem Alapítvány berkein belül kidolgozni és úgy formálni a módszertant, hogy a résztvevők minél többet tudjanak ebből tanulni és akár megváltoztatni az életüket, kapcsolataikat javítani vagy helyreállítani. Célom, hogy Magyarországon is megismerjék az emberek a Fórum Színház adta lehetőségeket, és nem csak a saját életükre tudják vonatkoztatni, de másoknak is segítségére tudjanak lenni, mind a személyes életükre, mint a szakmai gyakorlatukra vonatkozóan.
Augusto Boal által létrehozott színházi módszer, amelyben a néző, mint résztvevő vesz részt és maga is alakíthatja a színpadon történő eseményeket. Ezáltal újabb történetek generálódnak és újabb megoldási lehetőségek vázolódnak fel játékosan, amelyeket a közösség együtt tud feldolgozni. A módszer segít a konfliktusok megoldásában és közösségformáló ereje van.
Egyéni mentálhigiénés konzultációink során, illetve tréningjeinken különböző stresszkezelési technikákat tanítunk meg klienseinknek.
Rövid távon az a célunk, hogy a stressz-szintünket tudatosan csökkentsük (pl.:vizsgadrukk oldása), hosszú távon pedig az, hogy életünket jóval gazdagabbá, teljesebbé, értékesebbé tegyük.
Mielőtt elkezdenénk gyakorolni, gondoljuk végig az alábbiakat:
Ha azt tapasztalod, hogy a gondolataid…
Egészségpszichológia és a magatartástudományok feltárták a paralellizmust a testi és a lelki szintek között.
Ilyen esetekben immunszupresszió áll elő: a reménytelenség, a harag, a szorongás, a düh szív-és érrendszeri, daganatos betegségeket, depressziót és szorongást okozhat.
Az autogén tréning:
Formulák: rövid szabályozó mondatok
Az AT-val gyógyítható:
“Az éber figyelem nem áll ellentétben egyetlen hitrendszerrel vagy hagyománnyal sem – legyen az akár vallásos, akár tudományos -, és nem is próbál ránk tukmálni semmit, különösen nem egy új hitrendszert vagy ideológiát. Egyszerűen egy gyakorlatias módja annak, hogy jobban kapcsolódjunk lényünk teljességéhez az önmegfigyelés, az önkutatás és az éber, figyelmes cselekvés módszeres folyamata révén.
Ebben nincs semmi analitikus. Az éber figyelem gyakorlására sokkal inkább a lágyság, a megbecsülés és a táplálás jellemző. Másképpen talán szívből jövő életnek nevezhetnénk.” – John Kabat-Zinn
A mindfulness segítségével:
„Ez az emberi lény egy vendégház,
Mely minden reggel új vendéget vár.
Az öröm, a bánat, és a hitványság gyakori vendégek,
Sőt ritkán pár pillanatnyi éberség is felbukkan,
Mint egy váratlan látogató.
Üdvözöld őket és lásd őket vendégül!
Még ha egy seregnyi szomorúság is állít be,
És kisöpri házad minden kincsét, bútorát,
Még akkor is, fogadj minden vendéget szívesen,
A kisöprés talán új örömöt hoz neked.
Ha sötét gondolat, szégyenkezés, rosszindulat kopogtat,
Fogadd őket nevetve az ajtónál,
És hívd be őket mind.
Légy hálás, bárki is jön,
Mert neked küldték mind,
Útmutatónak onnan túlról.”
Nehéz érzések kezelése:
2021-ben kezdtük el onkológiai betegséggel küzdők és a betegségből gyógyultak mentálhigiénés segítését a Gyógyító képzelet módszertanának alkalmazásával. Az „egészség ösvényén járva” az alábbi témákkal foglalkozunk:
A gyógyító imagináció alkalmazásának módszere a Simonton házaspárhoz kötődik, akik onkológusként és pszichológusként az 1970-es években dolgozták ki gyógyítási technikájukat.
Carl Simonton ismerte fel a szervezetünknek azt a képességét, hogy reagál a gondolatban felidézett képekre, és a belső képek tudatos megválasztásával lelki és fizikai állapotunk áthangolására válunk képessé. ( Atkinson Pszichológia c. könyvében ovashatjuk: a képzelet olyan idegrendszeri folyamatokat és reprezentációkat érint, mint az észlelés. Kutatások bizonyítják, az agyi képalkotó eljárások alkalmazásával kimutatták, hogy a képzeleti munka során ugyanazok az agyi területek kerülnek ingerületbe, mint a tényleges észleléskor!)
Tehát a fejünkben futó képek befolyásolják testi-lelki megélésünket, ráadásul a minket érő mindennapi megterhelések mögött is megbújik a sokszor észrevétlen, tudattalan „mozizás”. Erre orvosság a meditáció, ami nem más, mint az elme fókuszálásának, az akartalanul futó képek lecsendesítésének módszere.
„ Amikor bosszankodunk, amikor valami zavaró vagy bántó élményen őrlődünk, a sérelem képeit hívjuk elő újra és újra. Ezzel pedig – akaratlanul – újra „előállítjuk” szervezetünkben ugyanazokat a kellemetlen, romboló érzeteket, mint a konfliktus tényleges megtörténtekor.”- Prezenszky Zsuzsanna, A Képzeleted gyógyít Alapítvány elnöke
Fontos tudni: ez a módszer nem pótolja és nem helyettesíti az egyéb gyógyító eljárásokat, a hagyományos onkoterápiát!
„Ha sikerül változást létrehozni saját magunk és problémánk szemléletében, akkor a stresszhelyzetekhez való viszonyulásunk kedvező módon megváltozhat. Ez a változás hozza magával azt a szükséges fiziológiai átalakulást, amellyel minden ember BELÜLRŐL JÁRULHAT HOZZÁ a különböző, kívülről alkalmazott terápiák sikeréhez.” (Carl és Stephanie Simonton: Gyógyító képzelet, Előszó)
Oszd meg az oldalt!
Iratkozzon fel hirlevelünkre!
Nem bombázunk mindenféle reklámmal,
havi 1 hírlevelet küldünk.